Kilencedik Fejezet - Catch me, you damned superheroes!

Uramisten. Én teljesen hülye vagyok. Itt paráztam, hogy nincs rész, pedig VOLT, csak elfelejtettem kirakni! Én nem hiszem el xD

Szóval gyorsan kirakom és körbehirdetem, azután folytatom a tizedikkel, épp most kezdtem el, amikor megláttam ezt... Basszus már xD

Azért jó olvasást! xD

Babu

Ui.: Összegzése a hetemnek: xD

Loki háttal állt a szobának, háta mögött összekulcsolta kezeit. Zöld szemei rezzenéstelenül meredtek ki az ablakon, egyenesen a hátsó kertben álló kopasz fára. Ágai recsegve hajladoztak a szélben, az a néhány szem levél, ami még rajta volt, száraz zörgéssel egészítette ki a szimfóniát. Loki arca ezúttal is kifejezéstelen volt, de nem a megszokott módon. Tényleg semmilyen érzelem nem látszott rajta, hiszen nem ő uralta az elméjét.

Ám valahol mélyen még önmaga volt. Nem tudta irányítani a cselekedeteit, szavait, de tisztában volt a helyzetével, valamelyest tudott önállóan gondolkodni - terveket szőni.

Az eső hangosan verte az ablakot, időközben megérkezett a vihar. Loki most sem pislantott. A kert képe elhomályosult, az öreg ház gerendái megreccsentek a szélrohamoktól.

Nem látta át Mr. S. tervét, a férfi nem engedte be az elméjébe, így nem tudta, kire vagy mire vár itt, ahelyett, hogy a tudósok nyomába eredne.

Loki gúnyosan elmosolyodott legbelül. Ez az emberi, kicsinyes bosszú. Mekkora felhajtás azért, hogy megölessen három embert… Bérelhetett volna szimplán egy bérgyilkost. Látta, hogy valami nincs rendben a pasassal, de ennyire hülye senki nem lehet.

Hirtelen fénybe borult a kert, s a göcsörtös fa egyik fele füstölve rogyott a földre, narancsszín izzásban égett a belseje. Az ég hangosan dördült, s Loki összerezzent.

Valaki állt a háta mögött.

- Hé, Laufeyson!

Loki lassan megfordult, sisakján megcsillant az égő fa fénye. Érezte, hogy részben visszakapja az uralmat a teste felett - de sosem teljesen, Mr. S. mindig figyelt rá, hogy ne engedje el.

Ám nem a várt látvány fogadta: az ajtóban nem állt senki. Pedig ő érezte a jelenlétét, hallotta a levegővételeket, érezte a testmeleget. Óvatosan megbillentette a jogart, ami kéken felragyogott.

- Smaug! - kiáltott gunyorosan Loki, ahogy ellenfele láthatóvá vált.

A sárkányfiú egy pillanatra elbizonytalanodott, mikor elvesztette álcáját, de keze ökölbe szorult, ahogy kihúzta magát, szárnyát harcra készen maga mögé emelte.

- Hol van Mr. Hiddleston? - nézett Loki szemébe, hangja nem remegett meg.

Loki gunyorosan mosolygott.

- Nincs nálam - tárta szét a kezét, tovább hergelve a sárkányfiút.

Smaug egy kiáltással előre vetette magát, mire Loki egy szempillantás alatt kezébe varázsolta jogarját és lecsapni készült. Ám Smaug csapott egyet a szárnyával, a heves széllökés majdnem leverte Lokit a lábáról.

Odin átkozott szakállára - morogta, és szembefordult a sárkánnyal. Épphogy elkerülte az arcát célzó jobb horgot, de a következő ütés már a hasát érte. Megtántorodott, majd három szót súgva eltűnt.

Smaug kétségbeesetten fordult körbe, Loki egyenesen mögötte bukkant fel. Smaug lába megrogyott az ütéstől, szárnyával hátracsapott, de a karmos hártyák csak a levegőt kaszálták. Loki képmása eltűnt, helyette kettő másik tűnt fel előtte. Az igazi Loki és a hologram lassan közelítettek a földre rogyott sárkányfiú felé. Smaug a bal oldali Lokira támadt, de ütése bármily pontos volt, levegőt ért. Loki öklétől megreccsent az álla, Smaug megtántorodott, de a lendületét kihasználva visszakézből orrba vágta Lokit. Már mindkettejük arcát vér borította.

Smaug rúgott, Loki eltűnt.

A sárkányfiú ismét körbefordult, s még időben észrevette a jogar villanását. Lábát megvetette és lángtengerbe borította a felé vetődő jégherceget. Loki káromkodva lépett hátra, nekiesett a falnak, a korhadt lécek azonnal lángra kaptak.

Vicsorogva indult meg Smaug felé, tekintetében düh csillogott.

- Elég a játékból! - ordított fel, eloltva magán a tüzet. Smaug állán ütés csattant, a fiú egy percre elvesztette az eszméletét. Loki győztesen pillantott le eszméletlen ellenfelére. Felemelte a jogart, hogy véget vessen a harcnak, de ekkor keze megmerevedett, szeme ismét kifejezéstelenné vált. A jogart tartó keze lehanyatlott.

- Igen, uram. Ahogy parancsolja - mondta fahangon, és a kijárat felé indult.

A dombtetőn állva meredt a lángokban álló házra. Figyelte, ahogy a megalázott Smaug és az angol kicipelik az eszméletlen foglyot az ajtón - a tűz varázslatos módon elhajolt a két brit útjából, míg Smaugnak láthatóan nem ártott -, s egy pillanat múlva már a levegőben vannak.

Tudod, mi a dolgod? - csendült fel urának mély hangja a fejében.

Megölni Kitrellt.

Los Angeles, Tudományos Laboratórium

Loki lába alatt fehér, lapos épületek kolosszusa terült el. Közöttük tömve voltak a parkolók, a raktáraknál néha fehér köpenyes alakok tűntek fel vastag jegyzettömbökkel, nyilván a szállítmányokat ellenőrizték.

A jégherceg ismét tudatának mélyére szorult, fásult beletörődéssel hagyta, hogy Mr. S. irányítsa. Láthatatlanná válva leszállt a rakodókhoz, és óvatosan elosonva közöttük beszivárgott az épületbe. Figyelte a névtáblákat, kereste, hogyan kerülhet közelebb a célponthoz. Negyed óra terepszemle után félrehúzódott egy sarokba, és ismét használva varázsképességeit magára öltötte egy tudós alakját.

Pár órával ezelőtt New Yorkban

A professzor lesújtva állt Sherlock előtt. Igazi érzelmi hullámvasúton ment át: a felismerés, a rémület, hogy titkát leleplezték, majd a mardosó szégyen szorította össze szívét.

El akarta ő mondani, de nem volt benne biztos, hogy az a klón, akinek gondolja, és nem akarta bizonytalanságban hagyni a Féltestvéreket. Így viszont elkésett.

Sherlock szája sarka megremegett a dühtől, Khan karját összefonva állt mellette, próbálva elfojtani haragját.
- Hogy gondolta? Mégis… Mi a jó fenét gondolt?! - találta meg Sherlock a szavakat. - Volt még egy klón, aki ráadásul veszélyes, maga meg elengedte… - A professzor közbe akart vágni, de a detektív megemelte a hangját. - És erről valahogy elfelejtett nekünk szólni!

- Nem gondolta - mordult fel Khan -, hogy erről a ‘kis’ bakiról nekünk is illett volna tudnunk?

Champleton lehajtotta a fejét.

- De. De, illett volna...

Később a Laboratórium mellett

- God damn it, Khan… - nyögte Sherlock, miközben falfehér arccal támolygott távolabb a csapattól -, ezt soha többet ne csináljuk…

A katona a vállára dobta a rögtönzött teleportert és végignézett a Féltestvéreken. Benedict összeszorított szájjal koncentrált, hogy ne dobja ki a taccsot, Sherlock megtette helyette, Smaug pedig nyújtózkodva szívta magába a friss levegőt. Ő jobban bírta, mint a többiek.

- Mehetünk?

- Csak egy pillanat - nyögte Sherlock és arrébb sétált.

Benedict Khanhoz lépett.

- Addig foglald össze, kérlek, mit tudtatok meg Mr. Champletontól!

Valóban olyan sietve indultak útnak New Yorkból, hogy semmit nem tudtak megbeszélni előtte. Viszont Benedict elcsípett Lokitól egy gondolatfoszlányt, és Sherlock azonnal összerakta a képet, így indulniuk kellett, ha meg akarták előzni Lokit, aki az ország másik felébe tartott jelentős előnnyel. A teleportálásnak hála minimális időveszteséggel tudták követni, de sztorizgatásra így sem maradt idő.

Khan belefogott.

- Sherlock megtalálta egy negyedik klónról a felvételeket, akiket a professzor eltitkolt. Gerald Splitman, egy be nem fejezett szereped, emlékszel?

Benedict karba fonta a kezét.

- Jah, de elég régen volt.

- Az mindegy, de a professzor nem tudott erről a filmedről, így azt hitte, hiba csúszott a kísérletébe. Elrejtette Splitmant, elfeledkezett róla, így a pasi csak szépen kisétált az ajtón, amint a prof alkalmat adott neki. Viszont magával vitte a klóntechnikának a titkát is, aminek most láthatjuk a következményeit.

Benedict a szemét forgatta.

- Legközelebb egy atombombát fog elhagyni ez a szenilis.

Khan felvonta a szemöldökét Benedict tiszteletlenségén.

Smaug, aki eddig csendben hallgatta a beszélgetést, közbeszólt.

- De miért Lokival végezteti a piszkos munkát? Sokkal egyszerűbben is megoldhatná, nem?

- De - bóintott Benedict. - Viszont Splitmannak van egyfajta mentális betegsége. Nem képes saját ötletet kialakítani, csak máséból tud kiindulni. Azt fejleszti sokkal magasabb szintre, mint az eredeti. A filmben egy így készült találmánya miatt vádolják plagizálással.

- Akkor így lopta el a professzor találmányát. Értem - bólintott Smaug.

- Loki Splitman parancsait követve akar bosszút állni a pasi korábbi ellenfelein, amilyen Monroe is volt - folytatta Khan.

- És Alfred Kitrell a következő - pillantott a Laboratóriumra Benedict. - Akkor sietnünk kell.